Életrajz

1947. szeptember 23-án született Szombathelyen. Rokoni szálak fűzik Deák Ferenchez, szépanyja, Deák Szidónia a 19. század neves politikai személyiségének unokatestvére volt. Apai n

agyapja Zalaszentivánban szolgált MÁV állomásfőnökként, a Rákosi korszakban B-listára került.

Nagyanyja a zalaegerszegi tanítóképzőben volt tanár. Édesapja, Nógrádi István, Zalalövőn szolgált MÁV állomásfőnökként, édesanyja Feszl Éva aranydiplomás tanítónő. Fiatal házaséveiket Zalalövőn élték, majd Vas megyébe kerültek.

Nős, felesége, Kelemen Katalin egyházzenével foglalkozik. Hat gyermekük közül valamennyien egyetemi diplomát szereztek: Ágnes (1972) orvos, Cecília (1974) magyar–történelem szakos tanár, Mária (1975) jogász, Erzsébet (1977) pszichológus, Katalin (1978) gyógytornász, valamint gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó, Péter (1981) jogász. Négy unokája született.

Az általános iskolát Jánosházán végezte. 1966-ban a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett. 1974-ig a Kőbányai Gyógyszerárugyárban segéd-, majd a 6. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben, 1969-ben befejezett tanulmányok után szakmunkás. 1974-től a Fővárosi Vízműveknél laboráns. 1978-ban a Nehézipari Műszaki Egyetem Vegyipari Automatizálási Főiskolai Karán üzemmérnöki diplomát szerzett. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen két évig teológiát hallgatott.

1984-ben számítástechnikai gazdasági munkaközösséget, majd két évvel később kisszövetkezetet alapított, amely 1991-ben részvénytársasággá alakult. 1992 és 1994 között az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság igazgatósági, 1995-től 1998-ig az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Felügyelő-bizottsági tagja. 1991–1994 között a Magyar Vállalkozási Kamara alelnöke, 1995-től 2000-ig a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja.

1992. április 2-án lépett be a Kereszténydemokrata Néppártba, 1995–1997 között az országos választmány elnökségi tagja. Az 1997. júliusi pártszakadás idején kizárták a pártból. Az 1997-ben alakult Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) alapítója, 1999-ig, majd 2004-től alelnöke, 2002–2004 között ügyvezető elnöke. A KDNP újjászervezésekor 2002. novemberében a párt alelnökévé választották, jelenleg frakcióvezető-helyettes.

2002. október 20-án megszerezte Lenti város polgármesteri tisztségét, amelyet 2006. október 1-én három jelöltet megelőzve, fölényesen, a szavazatok 61 százalékának megszerzésével sikerült megőriznie. Az általa irányított képviselő-testület tizenhárom tagjából egy kivétellel mindenki Fidesz–KDNP támogatással szerezte mandátumát. A Lenti központú, 51 települést magába foglaló többcélú kistérségi társulás tagjai egyhangúlag választották elnökké. Kezdeményezője és támogatója a Zala megyében jelentős írországi tőkéből megvalósuló – sármelléki repülőtér, Zalacsány–Kehida golfpálya és üdülő – fejlesztéseknek. A Deák Ferenc Kúria Közalapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Kolping Családi Üdülési Alapítvány kuratóriumi tagja, valamint a „Muránia” a Mura Mentén élő hagyomány és értékőrzők védegylete egyesület elnöke.

1998-ban Fidesz-MKDSZ jelöltként megmérettette magát a Zala megye 4. számú, Lenti központú választókerületben, mindkét fordulóban vezetve, támogatóinak táborát szélesítve nyerte el az ország legnagyobb választókerülete mandátumát. 2002-ben és 2006-ban egyaránt első fordulós győzelmet aratott.

1998. júniustól az idegenforgalmi, júliustól a gazdasági állandó bizottságban dogozott. Novembertől a magyar–horvát parlamentközi vegyes bizottság elnöke volt. Több felszólalásában sürgette a gazdasággal kapcsolatos reformok rendszerszerű kezelését, támogatta a három gazdasági kamara területi összevonását és pénzügyi-gazdálkodási ellenőrzését. Nevéhez fűződik a jövedéki törvény módosítása is. Többször volt a gazdasági állandó bizottság előadója, testülete egyhangúlag támogatta miniszteri kinevezését. Rövid minisztersége (2000. június 1.–november 30.) idején felvetette egy Baross-terv kidolgozásának lehetőségét és szükségességét, de november eleji közúti balesete után erkölcsi okokból lemondott kormányzati tisztségéről. 2001. januártól a ciklus végéig a költségvetési és pénzügyi, valamint az informatikai és távközlési állandó bizottságban folytatta képviselői munkáját.

Első ellenzéki időszakában négy éven át az idegenforgalmi bizottság alelnökeként dolgozott. 2006. május 8-án a kereszténydemokrata képviselőcsoport frakcióvezető-helyettesévé választották, 30-tól tagja az önkormányzati és területfejlesztési bizottságnak, 2007. április 17-től az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtását felügyelő eseti bizottságban képviseli a KDNP frakciót. Törvényhozói munkája tíz éve alatt több mint félszáz felszólalása volt, emellett több mint százötven indítványt jegyzett. Ellenzékben az esélyegyenlőség, az önkormányzatok pénzügyi problémái, valamint a külföldi állampolgárokra kiszabott közúti szabálysértési bírságok hatékonyabb behajtásának tárgyában nyilvánított véleményt, továbbá részt vett a költségvetési vitákban is. Hathatós intézkedéseket követelt a vidék felzárkóztatására. Képviselői munkája eddigi legjelentősebb eredményének tekinti választókerülete két határátkelőhelyétől (Letenye és Tornyiszentmiklós) az ország belseje felé épülő M7-es autópálya építését.